Ahogy arról már korábbi cikkünkben beszámoltunk, az anyák egészségvédelmében is szerepet játszanak a védőnők. A méhnyakrák szűrés ugyanis segít minél korábban felfedezni a kóros folyamatokat, a szűrőprogramba pedig a védőnők is bevonásra kerülhetnek, mivel a szakdiploma megszerzésekor felkészítik őket a kenetvétel elvégzésére.
Ennek a lehetőségnek a legnagyobb eredménye az lehet, hogy sokkal több nő vehet részt a megelőzést szolgáló törekvésben, köszönhetően a bizalomnak, ami kiépül a védőnő és az anya között a rendszeres családlátogatások során. Így sokkal inkább ösztönözhető az érintett arra, hogy ne ódzkodjon a kenetvételtől. Ez pedig különösen fontos olyan térségekben, ahol a nők szociális helyzete nehezített, illetve a családi tradíciók jelenthetnek akadályt. A statisztikai adatok szerint például a roma nők száma a szűrővizsgálatokon kimutathatóan alacsonyabb.
A védőnők bevonása a méhnyakrák szűrésbe illeszkedik abba a nemzetközi programba, amit a WHO (Egészségügyi Világszervezet) tűzött ki célként. Ez pedig a méhnyakrák teljes megszüntetése a szűrések és a megelőzés kiszélesítésével, az oltások és a kezelések hatékonyságával. A számok ugyanis meglehetősen riasztóak. A statisztikai adatok fényében megállapításra került, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban a halálozási arány lényegesen magasabb, mint a jóléti országok esetében. Magyarországon egy 2020-as adat szerint a diagnosztizált méhnyakrákos megbetegedéseknél az esetek több, mint egyharmada végződik halállal. Ez nagy valószínűséggel annak is köszönhető, hogy a betegséget csak előrehaladott stádiumban tudják diagnosztizálni a szűrés és a korai felismerés hiányában.
Az esély pedig elviekben Magyarországon is biztosított a szűrés és a védőnők bevonásának köszönhetően, a helyzet mégsem olyan ígéretes, mint azt feltételezhetnénk. Ugyanis hiába van meg a lehetősége a védőnő szerepvállalásának, a tényleges feladatellátáshoz megbízásra is szükség van. Ezt pedig körzetenként kell biztosítani, tehát a helyi döntéshozatalon múlik, hogy hol valósulhat meg a védőnők valós bevonása a méhnyakrákszűrésbe a kenetvétel elvégzésére. Azonban koránt sincs meg minden körzetben a felhatalmazás, a megbízás a védőnő számára.
“Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék szinte teljes területén az országos átlagot jelentősen meghaladó a halálozási kockázat, azonban a diagnosztizált megbetegedések aránya egyes járásokban, településeken még az országos átlagot sem éri el. Az esetek időben történő felderítését szolgáló szervezett, népegészségügyi program ezeken a területeken valószínűleg nem működik optimálisan” – olvasható a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ honlapján.
Európában előttünk járnak
A prevenció fontosságáról és az egészségvédelem hatékonyságáról gyakran hallunk híradásokban, sőt a reklámokban is találkozhatunk a témával. Ugyanakkor koránt sem elegendő beszélni a lehetőségről. A helyi intézkedéseknek kell hatékonyan biztosítani a konkrét lépéseket, és valósan minden módon támogatni a megvalósulás folyamatát. Annál is inkább, mivel a kézenfekvő segítség, az Európában is egyedülálló szolgáltatás, a hungarikum minősítéssel rendelkező védőnői szolgálat jelen van és szakmai felkészültséggel is készen áll arra, hogy aktívan részt vegyen a kockázatok csökkentésében, a hatékony megelőzésben.
Említhetjük a svédországi példát, ahol ugyan nincs védőnői szolgálat, viszont van felelős egészségügyi döntéshozatal, amely 2027-re egy rendkívül széleskörű programmal kívánja megszüntetni a méhnyakrákot, amely gyakoriság szempontjából a negyedik helyen áll a rákos megbetegedések sorában, tehát mondhatjuk, hogy nagyon sok nő élete van veszélyben. A hatékonyság és a kívánt eredmények eléréséhez azonban széleskörű összefogás kell még egy olyan jóléti társadalomban is, mint Svédország, ezért a kutatók, az orvosok, a régió vezetők, a döntéshozók és a társadalom együttműködése ott is elengedhetetlen.
A statisztikai adatok alapján az orvosok egyetértenek abban, hogy a méhnyakrák megelőzhető a korai felismeréssel és gyógyítható abban az esetben, ha időben kerül orvoshoz az érintett. Mindez azt mutatja, hogy bizony sok mindennek kell történnie hazánkban ahhoz, hogy felzárkózzunk Európához a halálos veszélyt rejtő kockázatok kezelhetősége terén. Mivel jelenleg még addig sem jutott el a magyarországi egészségügy és a védőnői szolgálat együttműködése, hogy minden körzetben tényleges bevonásra kerüljenek a védőnők a méhnyakrák szűrőprogramba. Pedig az edukáció terén hatékonyak lehetnek, fel tudják készíteni a nőket arra, miért fontos a szűrés és ebben miért elkerülhetetlen maga a kenetvétel, amelytől sok nő ódzkodik. A családdal való rendszeres kapcsolatnak köszönhetően a védőnő tudja a leghatékonyabban megértetni akár egy hátrányos körülmények között élő családdal is, hogyan tudják védeni az egészségüket.
A védőnők bevonása a méhnyakrák szűrésbe illeszkedik abba a nemzetközi programba, amit a WHO (Egészségügyi Világszervezet) tűzött ki célként. Ez pedig a méhnyakrák teljes megszüntetése a szűrések és a megelőzés kiszélesítésével, az oltások és a kezelések hatékonyságával. A számok ugyanis meglehetősen riasztóak. A statisztikai adatok fényében megállapításra került, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban a halálozási arány lényegesen magasabb, mint a jóléti országok esetében. Magyarországon egy 2020-as adat szerint a diagnosztizált méhnyakrákos megbetegedéseknél az esetek több, mint egyharmada végződik halállal. Ez nagy valószínűséggel annak is köszönhető, hogy a betegséget csak előrehaladott stádiumban tudják diagnosztizálni a szűrés és a korai felismerés hiányában.
Az esély pedig elviekben Magyarországon is biztosított a szűrés és a védőnők bevonásának köszönhetően, a helyzet mégsem olyan ígéretes, mint azt feltételezhetnénk. Ugyanis hiába van meg a lehetősége a védőnő szerepvállalásának, a tényleges feladatellátáshoz megbízásra is szükség van. Ezt pedig körzetenként kell biztosítani, tehát a helyi döntéshozatalon múlik, hogy hol valósulhat meg a védőnők valós bevonása a méhnyakrákszűrésbe a kenetvétel elvégzésére. Azonban koránt sincs meg minden körzetben a felhatalmazás, a megbízás a védőnő számára.
“Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék szinte teljes területén az országos átlagot jelentősen meghaladó a halálozási kockázat, azonban a diagnosztizált megbetegedések aránya egyes járásokban, településeken még az országos átlagot sem éri el. Az esetek időben történő felderítését szolgáló szervezett, népegészségügyi program ezeken a területeken valószínűleg nem működik optimálisan” – olvasható a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ honlapján.
Európában előttünk járnak
A prevenció fontosságáról és az egészségvédelem hatékonyságáról gyakran hallunk híradásokban, sőt a reklámokban is találkozhatunk a témával. Ugyanakkor koránt sem elegendő beszélni a lehetőségről. A helyi intézkedéseknek kell hatékonyan biztosítani a konkrét lépéseket, és valósan minden módon támogatni a megvalósulás folyamatát. Annál is inkább, mivel a kézenfekvő segítség, az Európában is egyedülálló szolgáltatás, a hungarikum minősítéssel rendelkező védőnői szolgálat jelen van és szakmai felkészültséggel is készen áll arra, hogy aktívan részt vegyen a kockázatok csökkentésében, a hatékony megelőzésben.
Említhetjük a svédországi példát, ahol ugyan nincs védőnői szolgálat, viszont van felelős egészségügyi döntéshozatal, amely 2027-re egy rendkívül széleskörű programmal kívánja megszüntetni a méhnyakrákot, amely gyakoriság szempontjából a negyedik helyen áll a rákos megbetegedések sorában, tehát mondhatjuk, hogy nagyon sok nő élete van veszélyben. A hatékonyság és a kívánt eredmények eléréséhez azonban széleskörű összefogás kell még egy olyan jóléti társadalomban is, mint Svédország, ezért a kutatók, az orvosok, a régió vezetők, a döntéshozók és a társadalom együttműködése ott is elengedhetetlen.
A statisztikai adatok alapján az orvosok egyetértenek abban, hogy a méhnyakrák megelőzhető a korai felismeréssel és gyógyítható abban az esetben, ha időben kerül orvoshoz az érintett. Mindez azt mutatja, hogy bizony sok mindennek kell történnie hazánkban ahhoz, hogy felzárkózzunk Európához a halálos veszélyt rejtő kockázatok kezelhetősége terén. Mivel jelenleg még addig sem jutott el a magyarországi egészségügy és a védőnői szolgálat együttműködése, hogy minden körzetben tényleges bevonásra kerüljenek a védőnők a méhnyakrák szűrőprogramba. Pedig az edukáció terén hatékonyak lehetnek, fel tudják készíteni a nőket arra, miért fontos a szűrés és ebben miért elkerülhetetlen maga a kenetvétel, amelytől sok nő ódzkodik. A családdal való rendszeres kapcsolatnak köszönhetően a védőnő tudja a leghatékonyabban megértetni akár egy hátrányos körülmények között élő családdal is, hogyan tudják védeni az egészségüket.
Kiemelt kép: elle.hu
Szöveg. Csaba Beatrix
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!